Üzemeltető: Blogger.

2012. december 22., szombat

Karácsony

Tudjátok, aki kitalálta a karácsonyt azt szívem szerint felakasztanám. Vagy legalább összezárnám a családommal ebben a pár napban. Hogy a karácsony a szeretetről szól? Hogy adventkor türelmesek vagyunk? Hogy ilyenkor elcsendesedünk, jók, kedvesek, szerethetők vagyunk? Aki ilyeneket mond, az látott már egy bevásárlóközpontot decemberben? Vagy egy családot (tehát nem egyedül élő személyt) szenteste előtt? Mert jó, hogy tökegyedül nem veszekszik az ember, de szerintem már 2 ember is kitűnően ki tud akadni 24-ére. Hát, még ha 8-an vannak...
Most nem azért. Én tényleg szerettem a karácsonyt, amíg az arról szólt, hogy a nappaliban megjelent egy hatalmas fa, ami csillogott, még csillagszóró is volt, meg csengettyű, meg mindenki mosolygott, aztán egy csomó ajándékot kibonthattam, majd a kedvenc kajám volt, meg egy halom süti, aztán még tévézhettem is sokáig... Aztán kiderült, hogy Jézuska nem létezik, az a fa egy élőlény volt, amit kivágtak, bevonszoltak egy szobába, majd rátettem mindenféle giccses borzalmat, az ajándékokat becsomagolták, ami teljesen szükségtelen. Ahogy nőttem egyre többet hallottam a veszekedésből. Aztán jött, hogy már én is adjak ajándékot. Azt kifejezetten élveztem. Sőt! Ha valami jót, kreatívat találok ki, akkor most is élvezem. Vagy legalábbis tavaly még tudtam szeretettel alkotni december elejétől...
De az ajándékozás öröme is csak addig van meg, amíg nem érzi az ember kötelességének, mert másoktól is kap, másoktól nagyobbat kap... csak annyi marad az egészből - a szeretet helyett, hogy osztálykarácsony előtti éjszakákon nem alszom. Hát ez így tényleg nagyon jó. A családban is vagyunk egy csomóan. Miért kéne nekem bármit is adnom nekik? Nekem se kell semmi, köszönöm. Elég, ha idén nem tartunk karácsonyt. Az lenne a legszebb ajándék. Helyette kapok valami roppant hasznos dolgot. Bár idén minden bizonnyal az kb egy könyv lesz, amit időközben már megvettem magamnak.
És még csak 22. van. Alig várom a szentestét, a rokonokat, meg a többi remek dolgot, aminek köszönhetően az újévre már idegileg totálisan kész leszek. És én azt hittem, hogy az osztálykarácsonynál nincs lejjebb.